'Tudod talán. Tudod talán.
Hogy egyszer veled is megélhettem volna
Értesz talán. Értesz talán.
Hogy miért engednélek el
Hiszen nem teszek rosszat,
csak neked máshogyan tenném a jót
Kapaszkodom a múltba
Elengedhetetlen fények,
amik valaha velem voltak egyek
Már nem kell a kialudt láng,
de emlékeim börtönébe vagyok zárva
Azok a kis kockák, amikről valaha szó volt,
ma Rubikban állnak előttem
És sokszínűsége miatt talán, de soha már
meg sem értem
Hiszen forgathatnálak, de képleted
mindig ugyanabból áll.
Tudatod a jelent, egy sík vagy
Benned én a görbe,
ami megtörne, de nem látom a végét.'

egy utolsó lehetőség