2010. július 26., hétfő

mintha bennem élnél

Nem számít mennyire tiltakozok ellened,valami rejtélyes módon mindig utat törsz.Ha már a tudatomból kitöröltelek-legalábbis a szükséges formában-tudat alatt közelítesz.
Vége lesz valaha?
Vagy ez valóban örökké tartana?

..az ajkaim a nyakadon pihentek,éreztem minden lélegzetvételed,minden apró rezdülésed.Ajkaink milliméterekre voltak egymástól,de nem érhettek össze.Ismét szorítottam forró kezeidet,az egész mégis annyira élettelen volt,olyan sajnálkozó,visszatekintő,túlságosan homályos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése