Egyik pasas jön a másik után,
csak hogy elfelejtsem az igazit.
Aztán pár hónap totál üresség után
újra megpróbáljuk megkeresni az igazit.
Kétségbeesve keressük mindenütt,
és két év magány után,
rátalálunk az új szerelemre,
és esküszünk, hogy ő az igazi,
mígnem ő is ugyanúgy elmegy.
Mindennek meg van a maga ideje az egész teremtett világban. A kétségbeesett keresés soha nem hozza el, azt amire teljességben vágyunk. Az igaz szerelem a legváratlanabb pillanatok közepette érkezik el, amikor a legkevésbé gondolnánk rá.
VálaszTörlésEgyetértek az előttem szólóval, de a bejegyzéssel is. De csak hab a tortán mikor a legváratlanabb pillanatban jön, itt állomásozik egy ideig, és lehet, hogy ő is elmegy, követni az álmait.
VálaszTörlés